A
globális felmelegedés okai
A
Föld-légkör rendszer energiamérlegében a XVIII. századközepe óta előidézett változások
(sugárzási kényszer) és az egyes tényezők bizonytalansága a tudomány mai
eredményei szerint. Ezeket a változásokat a melegedés miatt erősebb kisugárzás
ellensúlyozza. (Forrás:James Hansen, IPCC, 2001)
Az éghajlat stabilitásához
egyebek közt az kell, hogy a Föld légköréből annyi energia jusson
ki, mint amennyi oda (főleg a napsugárzásból, kisebbrészt a Föld belső hőjéből)
bekerül. Természetes üvegházhatás nélkül a Föld felszínének átlaghőmérséklete a
mai 14 °C
helyett csupán ‒19 °C lenne. Az üvegházhatású gázok
mennyiségének bármilyen változása befolyásolja a Föld-légkör rendszer energiamérlegét, megváltoztatja az éghajlatot.
Az éghajlatra természetes
és emberi tényezők is hatnak. A legfontosabb természeti hatások: a napciklus, a napállandó, a Föld pályaelemeinek változása, alemeztektonika és a vulkáni tevékenység.
A recens felmelegedés részletes okairól számtalan elméletet dolgoztak ki, de a
tudományos szervezetek többsége[30] szerint
a fő ok az üvegházhatású gázok koncentrációit növelő emberi tevékenység. Az IPCC
Harmadik Értékelő Jelentése is ezt az álláspontot támasztja alá: „Új, a korábbinál erősebb
bizonyítékok utalnak arra, hogy az elmúlt ötven évben megfigyelt melegedés
döntő része emberi tevékenység eredménye. A változások mérését és a kiváltó
okok meghatározását célzó tanulmányok egybehangzóan emberi eredetű hatást
mutatnak ki az utóbbi 35–50 év éghajlati adataiban. E tanulmányok számolnak
azzal a bizonytalansággal, amely az emberi eredetű szulfát aeroszolok és a
természetes tényezők (vulkánok és
a Napból érkező sugárzás) mint éghajlati kényszerek miatt jelentkezik, de
figyelmen kívül hagyják a többi emberi eredetű aeroszol, továbbá a földhasználat
változásainak hatásait. A szulfátok és
a természetes tényezők a vizsgált időszakban hűtő hatásúak voltak, tehát nem
magyarázhatják a felmelegedést; e tanulmányok többsége szerint az üvegházhatású gázok koncentrációinaknövekedése már önmagában
magyarázhatja az elmúlt ötven év felmelegedését, sőt, ennek alapján akár
nagyobb felmelegedés is indokolt lett volna.”
A környezeti változások következményei azonban
hosszú távon mutatkoznak meg. A Föld óceánjainak magas hőkapacitása miatti
kiegyenlítő hatása és más közvetítő folyamatok lassúsága miatt a Föld éghajlata
lassan követi az azt megváltoztatni akaró behatást. Emiatt még akkor is további
0,5 °C-os melegedésre kell számítanunk, ha az üvegházhatású gázok koncentrációja tovább nem emelkedik. [31]
Az emberi eredetű üvegházhatást főleg a szén-dioxid, a metán és
a dinitrogén-oxid idézi elő. A széndioxid mennyiségének
változása korrelációt mutat a glaciális és
az interglaciális periódusokban az átlaghőmérséklet
változásaival. A kainozoikumi
eljegesedés leghidegebb
periódusában a koncentráció a 19. századinak a 70%-a volt (200 és 288 ppm). Az
elmúlt száz év során 380 ppm körüli értékre emelkedett, vagyis abszolút
értékben és arányában is (75%) többet nőtt, mint az elmúlt 21 000 év során
összesen. A hőmérséklet emelkedése ezt csak lassabban tudja követni az óceánok
nagy hőkapacitása és
méginkább a sarki jég olvadáshője miatt.
Üvegházgázok forrásonként
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése