A
globális felmelegedés kutatása
Svante Arrhenius, a globális felmelegedés
elméletének megalkotója
Az üvegházhatás és a klímaváltozás közötti
összefüggést először Svante Arrhenius svéd kémikus írta le 1896-ban.
Az első komolyabb klímakutatások az 1950-es évekbenkezdődtek. 2007 márciusától
2009-ig a „Nemzetközi Sarki Év”
keretében 66 nemzet közel 55 000 tudósa végez komplex kutatásokat a sarkvidékeken.[107] A Kanada és Szibériaközötti jégpáncélt Zeppelin léghajóval fogják
vizsgálni. Christian Haas klímakutató célja egy átfogó térkép
készítése a kanadai partoknál lévő jégolvadásokról.
Al Gore Nobel-békedíjas aktivista az 1992-es Mérlegen a Föld,
a 2006-os Kellemetlen igazság könyve után 2008-ban jelenik meg a The
Path to Survival műve.
Al Gore a Szövetség
az Éghajlat Védelméért, a Current TV alapítója. Előbbi a felmelegedés elleni küzdelem anyagi
támogatója, utóbbi az egyik fóruma. The
Climate Project keretén belül
oktatókat képzett ki a témával kapcsolatban amerikában. 2007-ben a Live Earth koncertsorozatával
koncentrálta a köz figyelmét a válságra. James Hansen klimatológussal
sokat dolgozott.
Magyarországi kutatások. Magyarországon az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Természettudományi
Karának Meteorológiai Tanszéke, a Pécsi Tudományegyetem,
az Env-In-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. és az Országos
Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)
foglalkozik a felmelegedés problémájával.
Kapcsolódó tudományterületek:
A klimatológia elméleti ágai, illetve a klimatológiával rokon kutatási területek:
A klimatológia elméleti ágai, illetve a klimatológiával rokon kutatási területek:
§
Klimatográfia. Célja a matematikai statisztika módszereire
támaszkodva magyarázatot adni az éghajlat viselkedésére.
§
Klímadinamika. Célja a matematikai fizika módszereit felhasználva
magyarázatot adni az éghajlat viselkedésének okaira.
§
Paleoklimatológia (őséghajlattan). Célja az egyes földtörténeti
korok és területek állat- és növényvilágából, talajfajtáiból és más
tanújelekből következtetni az akkori éghajlatra.
§
Paleontológia (őslénytan). Célja a történelemelőtti
életformák tanulmányozásának tudománya fosszíliák felhasználásával.
A
Kiotói jegyzőkönyv
A kiotói jegyzőkönyv az ENSZ
éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve,
melyet 1997. december 11-én Kiotóban fogadtak
el. A jegyzőkönyvet ratifikált országok azt vállalták, hogy 2008-2012-es
időszakra csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egyedül az Egyesült
Államok nem írta alá a jegyzőkönyvet.
A
koppenhágai konferencia
2009 decemberében Koppenhágában az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciáján összegyűltek a világ vezetői, hogy
megtárgyalják, milyen módon és arányban tudnák csökkenteni a globális
széndioxid-kibocsátást. A konferencia presszionálására a városban a tanácskozás
ideje alatt a környezetvédő szervezetek és zöld pártok (a magyarok közül a Védegylet,
a Greenpeace Magyarország,
aMagyar
Természetvédők Szövetsége és
a Lehet Más a Politika párt) folyamatos tüntetéseket
szerveztek. A tiltakozások támogatására a világ számos országában szerveztek
megmozdulásokat, ilyen a budapesti Hősök terén megtartott performansz is.