A GDP esése
A Stern-jelentés a GDP jelentős visszaeséséről. A
függőleges tengely a GDP százalékos változását mutatja.
A közgazdászok között nincs egyetértés a
felmelegedésből származó károk nettó gazdasági költségeinek összegéről – 3 és
95 dollár közötti összegeket említenek egy tonna szén-dioxidra vetítve. A Stern-jelentés szerint a GDP 1%-át is kiteheti a károk
mérséklésének költsége, és ha ez elmarad, a legrosszabb esetben a globális GDP
akár 20%-kal is csökkenhet.
Az ENSZ
Környezetvédelmi Programja (UNEP)
kiemelte a biztosítók, viszontbiztosítók és bankok kockázatát a szélsőséges és költséges
időjárási események miatt. Más gazdasági szektoroknak (például a mezőgazdaságnak és a közlekedésnek) is szembe kell néznie a
klímaváltozás következményeivel. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a fejlődő
gazdaságok, mint a fejlett világ.
Mezőgazdaság
A klímaváltozás és a mezőgazdaság szoros
kölcsönhatásban áll egymással. A globális felmelegedés jelentős és egyre
növekvő mértékben kihat amezőgazdaságra. Az üvegházhatású gázok – mint például a szén-dioxid, a metán –
a koncentrációja az atmoszférában nő. Egy amerikai felmérés 23%-ra, míg egy
másik, szintén amerikai felmérés 12,5%-re teszi, hogy a mezőgazdaság milyen
arányban járul hozzá a felmelegedéshez.
A Föld lakossága átlépte a 6 milliárdot, 2050-re
egyes becslések szerint 9 milliárdan fognak élni a bolygón. A víz és az
ökoszisztéma készletek rohamosan fogynak a túlhasználat miatt, a mezőgazdasági
termény és termelékenység szintén csökken, hiszen a klímaváltozás sok helyen kiégeti a termést, illetve
nem jut a termőtalaj a hosszúra nyúló nyarak miatt megfelelő mennyiségű
csapadékhoz.
Christopher Field (Stanford-i Carnegie Intézet),
valamint David Lobell a
(Lawrence Livermore National Laboratory) kutatója felmérést végzett, az 1980 és
2002 közötti időszakot vizsgálta, amikor globális átlaghőmérséklet
0,7 °C-ot emelkedett. Eredményük a következő: minden fél fokos
átlaghőmérséklet emelkedés 3-5%-os terméshozam csökkenést von maga után.
A felmelegedés ugyanakkor korábban nem erdősült
(túl hideg) területek erdősülését is lehetővé teheti, így a boreális
erdők területe
vélhetően növekedni fog a tundra rovására.
A Kárpát-medence helyzete
A Kárpát-medencében az éghajlatváltozás hatásának
megítélésekor lényeges, hogy a terület a nedves óceáni, valamint nyáron a
száraz, télen a nedves mediterrán éghajlati területek határán helyezkedik el.
Ebben a térségben az éghajlati övek kisebb eltolódása is komoly
következményekkel jár a fizikai-földrajzi tényezők, a nagytérségű légkörzés
illetve a teljes légkörzés hatásának változására nézve. Egyelőre még nem tudunk
a globális változás vizsgálatára alkalmas eszközökkel megbízhatóan előre
becsülni. Ennek az az oka, hogy az óceán-légkör modellek tényleges felbontása
nem elegendő ahhoz, hogy a legkisebb csapadékhozókat és az időjárási frontokat
regionálisan modellezni lehessen.
Magyarország
2012-ben jár le a Kiotói egyezmény,
amely Magyarországnak 6%-os kibocsátás-csökkentést tesz
kötelezővé, hat üvegházhatást okozó gázra vonatkozóan, a 2008-2012-es évek
átlagában. Ezt az egyezményt az ország 2002-ben
ratifikálta. Az 1985-1987-es bázisidőszakhoz kell a csökkentéseket mérni. Az Európai
Környezetvédelmi Ügynökség és
az Országos
Meteorológiai Szolgálat adatai
szerint Magyarország a bázisidőszakban szén-dioxid-egyenértékben kifejezve
átlagosan 115,571 millió tonnát bocsátott ki évente. 2005-ben csak 80,219
millió tonna került a levegőbe Magyarországról, ez 30,6%-os csökkenés, azonban
figyelembe kell venni, hogy a bázisidőszak óta a magyar nehézipar jelentősen
visszaszorult.
Ürge-Vorsatz Diána,
az ENSZ-jelentés készítésében résztvevő Közép-európai Egyetem docense kijelentette, hogy
ökológiailag Magyarország a legmagasabb sérülékenységi területbe tartozik. A
magyarországi átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a
globális klímaváltozás mértékénél.[100] A
hirtelen lezúduló eső nagyobb károkat fog okozni a jövőben. Az árvizek erősödésének
orvoslására a magyar tudósok az Új Vásárhelyi-terv megvalósítását szorgalmazzák.
Magyarország világszinten az üvegházhatású gázok kevesebb, mint 0,5%-ának
kibocsátásáért felelős, ugyanakkor Magyarországot erősen sújtja a felmelegedés, egyre
szárazabbá válik az éghajlat.
Európában Magyarország a legveszélyeztetettebb a csapadékmennyiség csökkenésének szempontjából.
Európában Magyarország a legveszélyeztetettebb a csapadékmennyiség csökkenésének szempontjából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése