Geológiai okok
A kontinensek vándorlása
A kontinensek vándorlását a Föld köpenyében a
belső hőtermelés miatt kialakuló kőzetáramlások okozzák. A hőtermelésért
részben a magban és köpenyben levő atomok raioaktív
bomlása, részben a Nap és a Hold okozta árapályjelenség felelős, amely nemcsak a tenger
vizében kelt hullámokat, hanem a köpenyben is alakváltozásokat, belső súrlódást
és így végső soron hőt. A kontinensek elhelyezkedése jelentősen befolyásolja a
Föld átlaghőmérsékletét. Ha egyetlen nagy kontinens jön létre, akkor a
szárazföld belseje forróbb, szárazabb, sivatagosabb. Ha sok kontinens van,
közötte óceánokkal tengerekkel, akkor összetetteb vízkörzés és légkörzés
alakulhat ki, amely enyhítiti az egyenlítők és a sarkvidékek közötti, illetve a
szárazföldek és tengerek feletti hőmérsékletkülönbségeket. Ha a sarkvidéken
kontinens vagy nagyobb szigetek találhatók, akkor nagyobb lesz az eljegesedés,
ami a Föld átlaghőmérsékletét is csökkenti.
A lemeztektonika az egyik oka ugyanakkor a
vulkánosság kialakulásának is, ami szintén befolyásolja az éghajlatot.
Vulkáni tevékenység
Vulkánkitörés, Kanaga (Alaszka), 1994
A globális felmelegedést visszájára fordító
természeti okok közül a legjelentősebb a vulkáni tevékenység.
A tűzhányók kitörésekor nagy mennyiségű vulkáni hamu, por és kén-dioxid jut
a troposzférába. A por és a hamu idővel leülepszik, vagy az esők kimossák a
légkörből, a kén-dioxid viszont a levegőben marad, és szétterülve megszűri a
napsugarakat, csökkentve ezzel a földfelszín hőmérsékletét.
A vulkánok – beleértve a tenger alatti
vulkanizmust is – éves széndioxid kibocsátása 65–319 megatonnára tehető.
Óceáni vízkörzés
Wallace S. Broecker 1987-ben felvetette, hogy az
elmúlt százezer évben lezajlott éghajlati változásokért az óceáni vízkörzés
valamely ágának átváltódásai felelősek. Elmélete szerint a hőmérséklet nagy
ingadozásait az okozhatta, hogy akkoriban az óceáni szállítószalag két állapot
között ingadozott. Az egyik ilyen állapotban rendben folyt a hő szállítása az
észak-atlanti térségbe, a másikban viszont legyengült, leállt a cirkuláció,
aminek következtében erősen csökkent ezen térség teljes hőbevétele. Ez a
hipotézis összhangban van a grönlandi jégmintákból nyert azon adatokkal, melyek
a hőmérséklet ingadozására vonatkoznak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése